Gondolkozom
már egy ideje ezen a poszton. Többször felmerült már bennem, pár hónappal ezelőtt
a többinél erősebben, de mindig túlléptem ezen a gondolaton, és adtam még egy
esélyt ennek a dolognak. Több aktivitással, más platformokkal, ezzel együtt
várva a körülmények és az életem alakulását. Most viszont eljött az alkalmas idő,
hogy még egyszer átgondoljam, és az év végre megszülessen az elhatározás:
A The
Death Goddess blog bezárja kapuit.
Hogy
véglegesen-e, még magam sem tudom. De ebben az évben a szokásos évzáró helyett
búcsúzom. A blogtól is, és a közösségi médiától is.
Nem ez
a megfelelő hely arra, hogy részletekbe menjek, és nem is tartozik minden a
nagy nyilvánosságra.
Borzalmas évem volt, minden tekintetben. Az élet minden területére nehezített
pályát kaptam, még azután is, hogy azt hittem, látom a fényt az alagút végén.
Mindig kiderült, hogy csak a vonat jött. És ami szép volt, az is megfakult vagy
elromlott. A szemek, amelyek nem olyan rég, még igézni tudtak, ma fénytelenül,
üvegesen merednek a semmibe. A száj, amelyet annyi nevetés hagyott el, ma fakó
mosolyra képes csupán. A szív darabokban, a lélek kiszáradva, az elme
kifacsarva.
Elfáradtam.
Teherré
vált nézni a világot, a többi embert, a kirakatot. És teherré vált a legfőbb
szórakozásommal leginkább együttjáró tevékenység is: ennek a blognak a
fenntartása. Hosszú idő óta szinte csak az elolvasott könyvek értékeléseit
osztom itt meg, de már ezt sem akarom. Nem élvezet már egy ilyet sem megírni,
csak stresszel jár, hogy hamar kész legyen, és még nagyobbal, hogy tudom, bármennyire
is jól sikerül, a befutottak nyomába sem fogok érni soha, mert valami hiányzik
belőle. S mostanig hiába kutattam, nem találtam meg, mi az, ami különlegessé,
egyedivé tehetné. Hogy felfigyeljenek rá, ne egy legyen a sok közül. Egy idő
után az erre való törekvést feladtam, és csak a magam, és néhány állandó olvasó
kedvéért írtam meg a bejegyzéseket. Most már erre sem érzek késztetést, nem
okoz örömet. Így hát hagyom. Egy időre. S hagyom, hogy ezzel Hellena is
megszűnjön létezni.
A közösségi média fiókjaim holnaptól inaktívak lesznek. A Molyon maradok, minimális
aktivitással. A blog továbbra is elérhető lesz, az összes eddigi bejegyzéssel.
Idővel
újra összerakom majd magam. Megtartva minden korábbi énem erősségeit, és hátrahagyva
azokat, amelyek nem építenek. Visszatérek majd; új néven, egy új ember.
Addig is, míg ez eljön: köszönöm mindenkinek, aki eddig követett és olvasott, hogy ezzel is értéket adtatok a munkámnak, és kívánok nektek minden jót!
