Az elmúlt években egyre népszerűbbé válik Európában, így Magyarországon is
a Hallowe’en. Ez az október 31-én tartott ünnep eléggé megosztja a
nagyközönséget: általánosságban elmondható, hogy a fiatalabb generáció
elfogadja és szereti, míg a szüleink és a náluk idősebbek a létjogosultságát is
megkérdőjelezik. Néhány gondolatot én is megfogalmaznék ezzel kapcsolatban,
hogy a tévhiteket eloszlassam.
1.
„A Hallowe’en amerikai
ünnep”
A legnagyobb tévhit, amely az ünnepről teljed, az az eredete: sokan hiszik,
hogy amerikai ünnepről van szó. Szerencsére a jobban informáltak igyekeznek ezt
eloszlatni és terjeszteni, hogy a Hallowe’en kelta ünnep. Ez már közelebb jár
az igazsághoz, azonban még mindig nem teljesen pontos.
A legjobb azt mondani, hogy a Hallowe’en kelta eredetű ünnep, ha úgy tetszik, a Samhain gyermeke. A Samhain az ősi
kelta és a modern pogány vallásokban (mint például a wiccában) az utolsó a
három nagy aratóünnep (Lughnashad – Július 31/Augusztus 1, Mabon – őszi napéjegyenlőség,
szeptember 21-23 és Samhain – október 31) közül. A pogány vallások újéve is
ekkor van, és ezen a napon kezdődik a gyász időszaka a Nap halála miatt. A hit
szerint ezen a napon elvékonyodik a vékony határ a szellemvilág és a való világ
között. Október 31-én lehetőség van az elhunyt szeretteinkre emlékezni és
kapcsolatba lépni velük; ennek mikéntje kultúránként változik mind a mai napig
a gyertyagyújtástól az ételáldozaton át a pótszékek elhelyezéséig a
vacsoraasztalnál. A halált kultúránként másképp értelmezzük és dolgozzuk fel; valaki
csendesen merengve, valaki vidámabb hangulatban teszi ezt meg, egyiket sincs
jogunk elítélni, jobbnak vagy rosszabbnak tartani. A Samhainról bővebben itt
olvashattok, angoltudás szükséges hozzá.
A ma ismert Hallowe’en főként az angolszász területeken örvend igen nagy
népszerűségnek. Töklámpásokat, tökből készült ételeket fogyasztanak, a gyerekek
különböző ijesztő karaktereknek öltöznek be és házról házra járnak egy kis édesség
reményében (Trick or treat, magyarul Csokit vagy csalunk/Csokit vagy csínyt).
2.
A töklámpás Amerikából
származik
Ahogy maga az ünnep, úgy a legfőbb jelképeként ismert töklámpás sem innen
származik. A töklámpás funkciója kétféleképpen értelmezhető: az egyik
megközelítés szerint a lámpás jelzésként szolgál a visszatérő lelkeknek,
megmutatják nekik, hova menjenek. Egy másik megközelítés szerint viszont a
lámpások ijesztő ábrázata épp a gonosz lelkek elrettentésére szolgál. Bármelyik
értelmezés szerint faragjuk is ki a tököt, az biztos, hogy látványos lesz. Az
enyémnek például cicaarca van. A tök egyébként csak később vált a lámpások fő
alapanyagává. Különböző zöldségekből már a Maorik is készítettek lámpásokat,
Európában pedig a marharépát használták.
3.
„Magyarországon nincs
Hallowe’en. Mindenszentek van.”
Az ezt hangoztatók nagyobb butaságot nemigen mondhatnak. Néhány éve
feltűntek és azóta is előkerülnek azok a Facebook-posztok, amelyek ezt a
tévhitet a legegyszerűbb módon, a dátumokkal próbálják eloszlatni:
október 31: Hallowe’en,
november 1: Mindenszentek,
november 2: Halottak napja.
Ez így tökéletesen igaz is. Hasonlóan szemléletes példát hoznék, amely
talán még tisztábbá teszi a képet.
A Hallowe’en elnevezés az All Hallows’ Eve ír megfelelője. Angolul november
elsejét All Saints’ Day-nek, vagy All Hallows’ Day-nek nevezik. Az elnevezés
analóg a Karácsony és az Újév és azok megelőző napjainak elnevezéseivel:
Christmas Eve=Szenteste, Christmas Day= december 25., illetve New Year’s
Eve=szilveszter, New Year’s Day=január 1. Az „eve” szóval mindig valamilyen
nagyobb ünnep előestéjét jelzik. A hagyományok szerint ezek az „eve”-ek
magukban is ünnepek, vagy az idők során azokká váltak.
Mi következik ebből? Az, hogy a Hallowe’en nemcsak a dátum szerint, de a
nevében is Mindenszentek előestéje. Tehát, ha azt mondjuk, hogy ez nincs,
olyan, mintha azt mondanánk, hogy nincs Szenteste vagy nincs Szilveszter.
Következésképpen: Magyarországon igenis van Hallowe’en, csak a kereszténységgel
elveszítette a nevét és a jelentőségét.
Magyarországon ugyanis, mint tudjuk, a kereszténység felvétele előtt őseink
egy pogány vallást követtek, amely nem sokban különbözhetett a kelták
vallásától. Érdekes megfigyelni, hogy tulajdonképpen az összes vallás hívei
alapjaiban ugyanabban hisznek, csak más körítést tettek hozzá: másképp nevezik
a szereplőket és más történeteket tesznek az ünnepekhez és az egyes
jelenségekhez. Nézzünk egy példát: az ősi kelta (és a moder wicca) a téli
napfordulót (Yule) ünnepli, amely december 21-22-én van. Ekkor a Napisten
születését ünneplik. A keresztény világ pedig
Jézus születését ünnepli december 24-én. Nem ugyanarról beszélünk? De. Példának
lehetne hozni még február 2-át is (Imbolc), amely a keresztény Gyertyaszentelővel
esik egy napra, vagy nagyon közel hozzá. Ezekből azt láthatjuk, hogy a
kereszténység felvételével a régi ünnepek nem tűntek el, csak átalakultak, és
egy-egy nappal arrébb helyeződtek (természetesen szándékosan).
Mindez azt jelenti, hogy valamilyen módon a Samhain is jelen volt, és itt
is ünnepelték, esetleg más néven, és talán nem pontosan ezen a napon. A kereszténység
felvétele pedig meghozta a Mindenszenteket. A két ünnep egybeolvadt, az pedig a
feledés homályába merült, hogy valaha ezekben a napokban pogány szokások
szerint emlékeztek meg a halálról.
Végezetül a Hallowe’en goth szubkultúrán belül elfoglalt helyéről szólnék
néhány szót. Köreinkben ez az ünnep igencsak népszerű. Nem annyira a
spirituális jelentősége miatt (bár vannak, akik ezzel a résszel is foglalkoznak,
az ismeretségi körömben ez a kevesebb), hanem sokkal inkább az ilyenkor nagy
számban megjelenő Hallowe’eni dekorációk és különböző használati tárgyak miatt,
melyeket természetesen nem csak erre a napra vesznek meg, hanem normál
díszítőelemként, hétköznapi tárgyként vagy viseletként használják őket. Nekem
is van például olyan művirágom, amelynek szemgolyó a közepe (a Flying Tigerben
vettem körülbelül két éve), és koponyás szappantartóm is (szintén onnan). De
beszerezhetők csontváz mintás harisnyák, pólók, nadrágok és különböző
kiegészítők is. Vannak olyanok is, akik pedig azért kedvelik az ünnepet, mert
ilyenkor úgy érzik, ilyenkor bátrabban adhatják önmagukat, kevesebb rosszalló,
ellenséges tekintetre számíthatnak. Valaki pedig egyszerűen csak a hangulatát
szereti. A tökfaragást, a tökből készült ételeket, vagy a gyertyafényben úszó
temetők látványát.
A hosszú hétvégére mindenkinek jó pihenést kívánok, és mindenki ünnepeljen
azt, amit akar! Én Samhaint fogok. J
