Nem sűrűn nézek filmeket. Magyar filmeket pedig még
annál is ritkábban. Ma esti programnak valami csoda folytán mégis a mozit
választottuk, és az összes játszott film közül ezt találtuk a legérdekesebbnek.
Alig pár órája jöttem ki, és annyira megütött, hogy muszáj írnom róla.
Nagyon friss, 2018. szeptember 13-án, egy hete került
bemutatásra, a rendező Schwechtje Mihály. Róla és a színészekről sem
hallottam még.
A film a tinédzserkor egyik legmeghatározóbb
jelenségével, az internetes jelenléttel, annak használatával foglalkozik.
Szereplőink tizedik osztályosok, valószínűsíthetően gimnazisták. A trailer az
alábbi linken megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=KIF9kj0njdg
A következőkben a film cselekményéről lesz szó, így
aki szeretné megnézni, de nem szeretné tudni, mi van benne, ezt a részt ugorja
át!
SPOILER!
Az első képkockákon egy tipikus középiskolát látunk;
szünet van, a fiúk fociznak, a nagymenők piszkálják a béna srácot,
főszereplőnk, Eszter mangát olvas a padon. Mellé telepszik a barátnője, aki
meglátja az ablakban az angoltanárukat, majd javasolja, hogy menjenek fel hozzá
és kérdezzenek tőle valamit. Megtudjuk, hogy mindkét lánynak tetszik az
említett tanár, kettőjük közül a nagyobb hangú folyton valamilyen ürügyet keres
arra, hogy a közelében lehessen. Hamarosan kiderül, hogy a tanár elhagyja az
iskolát, mert Londonban kapott egy jobb állást. Főszereplőnk nagyon
elkeseredik, este azonban kap egy emailt a tanárától, aki azt írja, hogy
szeretné vele továbbra is tartani a kapcsolatot, mert nagyon fontos volt
számára a lány.
Eszter titokban kapcsolatban marad egykori tanárával,
az a kapcsolat azonban egy idő után kezd messzemenően túlmutatni azon, ami egy
tanár-diák kapcsolatba belefér. Nem igazán nevezhető párkapcsolatnak, ami
kialakul közöttük, mivel a tanárnak családja is van, szeretőnek sem mondanám,
mert a virtuális érintkezésen kívül nem történt köztük semmi. Esténként hívják
egymást, Eszter kamerát kapcsol, a férfi nem. A beszélgetések nem sokkal később
szexuális töltetűekké válnak; a tanár megkéri Esztert, hogy vetkőzzön le a
kamera előtt, elképzelve azt, hogy most ott van vele, közben részletezi, hogy
mit és hogyan tenne vele. A lány mindent megtesz, amire kérik, félmeztelenül
még mosolyog a kamerába, csak az utolsó pillanatban jut eszébe, hogy le kellene
állni, ezért amikor tanára azt kéri, hogy meztelenül is álljon vissza a kamera
elé, közli, hogy nem szeretne tovább menni, és megszakítja a hívást.
Ezen a ponton kezdi érezni, hogy túl messzire mentek,
és érezhető, hogy kezdi idegesíteni tanára rajongása. A férfi egyfolytában
keresi, videohívást akar kezdeményezni, nem törődve azzal, hogy a lány
szeretné-e, vagy ráér-e egyáltalán.
Mindeközben a gimisek szokásos életét látjuk
megjelenni. Eszter a barátnőivel egy fellépésre készül, a nagymenő fiúval szakít
a barátnője, csúnyán megalázva őt, az osztály nyomi srácát piszkálják, és így
tovább.
A szerelmi szálak nagyjából a film negyedénél kezdenek
bonyolódni. A nagymenő srác (Beni) a szünetben mindenki szeme láttára lerántja
Eszterről a szoknyát, majd az eset után édesapjával együtt látogatja meg a
lányt, hogy bocsánatot kérjen tőle. Innentől jobb viszonyba kerülnek, Beni
elmondja, hogy a csalódás után ő érzelemmentesen fog hozzáállni a lányokhoz.
Először úgy tűnik, hogy az osztály egyik menő csajától szeretne valamit, de
közben mégis közelít Eszterhez is.
Belekerül a képbe azonban az osztály béna gyereke
(Peti); neki szintén tetszik Eszter. Nem mer közelíteni, de akármit megtenne,
hogy vele lehessen. Még azt is, hogy az említett angoltanár nevével létrehozzon
egy emailcímet, és felvegye a lánnyal a kapcsolatot, hogy aztán az ő nevében
beszélgessen vele, és rávegye, hogy levetkőzzön a kamera előtt. Eszter az
egészből mit sem sejt.
Láthatjuk, ahogy Peti felépíti ezt a kamuprofilt; a
mikrofonba szándékosan csak suttog, így Eszter nem hallhatja az igazi hangját.
Ezután az osztályban is elkezdi (kavarni a szart) megbolygatni
a szálakat.
Először megpróbálja Benit és a menő csajt összehozni
úgy, hogy az utóbbinak azt mondja, hogy Beni úgy nyilatkozott, hogy már együtt
vannak, majd Benit kérdezi meg, hogy nem akar-e az említett lánytól valamit.
Beni és Eszter kapcsolata időközben komolyra fordul; összejönnek, Eszter pedig
szakít "tanárával". Eszter kapcsolata megromlik barátnőivel, menő
csaj pedig féltékeny Eszterre, amiért az "lenyúlta" a srácot. Peti
ezt kihasználva névtelenül elküldi neki Eszter meztelen képeit; kiderül, hogy
rögzítette a webkamera felvételeit - azt legalábbis biztosan, amelyen a lány
félmeztelen volt. A képek ezután a menő csajon keresztül eljutnak Benihez, aki
ezek miatt szakít Eszterrel. A képek azap délutánra a Facebookon is
megjelennek, a lány pedig mocskolódó kommentek tömkelegét kapja a poszt alá.
Kiutat nem találva a helyzetből a fürdőszobában egy ollóval felvágja az ereit.
Peti szintén a Facebookról tudja meg, hogy mi lett az
egésznek a következménye - Esztert időben megtalálták és kórházba szállították.
Azonnal berohan hozzá, nem ébren, de élve, biztonságban találja. Közben egy
villanásra látjuk a kommenteket a poszt alatt, melyben Eszter öngyilkossági
kísérletét megírják; köztük van a menő csajé is: "Remélem, legközelebb
sikerül meghalnod. :) "
SPOILER VÉGE!
Az események párhuzamosan zajlanak, fentebb sem
biztos, hogy teljesen időrendben sikerült leírnom őket. Gyakorlatilag nincs sok
történés, viszont ugyanazt egymás után többször, több szereplő szemszögéből is
láthatjuk. Így derül ki, hogy mely események mögött mi vagy ki van. Ezért nem
érdemes elkalandozni, mert fontos részletekről maradhatunk le.
Nagyon tetszett, hogy hűen ábrázolja a mai diákok
életét. Mindenkinél telefon, elmélyednek a közösségi médiában, klikkek itt,
klikkek ott... Nem idegen a nyelvezet sem; gyakorlatilag ugyanolyan mondatokat
hallottam a filmben, mint amilyeneket az öcsémtől vagy a barátaitól hallok,
mikor egymással beszélgetnek.
A film témája is remek
választás. Sokfelől lehet hallani az internet vagy a közösségi oldalak
veszélyeiről, amelyek a tizenéves korosztályt érintik. Személy szerint én a
szereplők életkorán még egy kicsit lejjebb is vittem volna, hiszen 13-14 éves
lányokat bőven zaklatnak már közösségi oldalakon. Amikor én voltam annyi idős,
és kezdtük felfedezni a Chat.hu-t, a myVIP-et (akkor még az volt), az MSN-t, én
is beleütköztem nem egy olyan emberbe, aki hasonló dolgokat kért tőlem, mint
Esztertől a filmben. Természetesen én vele ellentétben minden ilyenre nemet
mondtam. Nekem valamiért magától értetődő volt anno, hogy chat-en, vadidegen
embereknek nem mutogatok magamból semmit, plusz annyi idősen még nem is
érdeklődtem igazán a másik nem iránt, a chat-et barátkozásra használtam, és aki
nem ilyen céllal írt nekem, az hamar le is kopott. A filmbeli eset annyiban
más, hogy ott a szerelmi faktor is játszik; Eszter nem egy vadidegen emberrel
beszél, szereti is azt az embert, akivel beszél, így nem is gondolja, hogy
átverhetik. Gyanús lesz neki ugyan, hogy ő a partnerét soha nem láthatja, de
mégis bízik benne annyira, hogy olyat tegyen, aminek később súlyos
következményei lesznek.
Amitől pedig szerintem még
ütősebb lehetett volna, és ezt nem csak azért mondom, hogy hazabeszéljek: ha
főszereplőként egy goth-ot választottak volna. Úgy még jobban kiütközhetett
volna, hogy ő más, különleges, akár kirekesztett.
A tanulságok:
A legfontosabb, hogy legyünk
óvatosak! Az internetes ismerkedés legnagyobb veszélye az, hogy nem tudhatja az
ember, hogy ki az, aki a másik monitor mögött ül. Ilyen esetben az sem biztos,
hogy valóban úgy hívják-e, amilyen néven a Facebookon fent van, nemhogy az
érzelmek, amiket leír (mert nem mondja, hanem leírja). Írni tényleg bármit
lehet. Ahogy pókerarccal elküldünk egy sírva nevető smiley-t, ő ugyanúgy
pókerarccal írhatja le, hogy "te vagy életem szerelme". A gond ott
van, hogy ha valaki nagyon megnyerő, hamar elkezdünk bízni benne, majd
belelátni az írott szövegbe olyanokat, amik valójában nincsenek benne.
Elhisszük, hogy a másik tényleg szerelmes belénk, annak ellenére, hogy soha még
élőben nem láttuk, de mi érezzük, hogy igazat mond. (Sajnos tudom, jártam
így, végül nem lett a dologból semmi.) Ha a csaló másik fél elérte, hogy
bízzunk benne, elkezi követelni az intim képeket. A rózsaszín ködben levő alany
pedig fogja, és elküldi, nem törődve azzal, hogy nem ismeri a másik felet, és
bele se gondol, hogy az csak arra játszott egész végig, hogy ilyet kapjon. Jobb
esetben csak a maga kedvéért, rosszabb esetben visszaél vele. A film pontosan
erre mutat be egy példát; akár megtörtént eset is lehet(ne). Erre az lenne a
megoldás, hogy soha senkinek se küldjünk magunkról fehérneműs vagy meztelen
képet, még az aktuális párunknak se, mert ki tudja, hogy egy véletlen szakítás
esetén bosszúból nem él-e vissza vele. Távkapcsolatban élő emberek ez utóbbit
viszont mégis gyakran megteszik; én úgy vélem, nem hibáztathatók érte - ha
valaki boldog a kapcsolatában, pont nem arra fog gondolni, hogy egyszer
szakítanak, és a másiknak az lesz az első dolga, hogy az ő ilyen jellegű fotóit
megossza. A legjobb, ha ilyen felvételek nem is készülnek, ha tudunk annyira
józanok maradni, hogy azt mondjuk a másik félnek, hogy majd ha találkozunk,
akkor.... A sokadik ilyen után a kamuprofilos fél meg fogja unni, és lekopik.
A másik: ne becsüljünk le
senkit! A filmben a legártatlanabb kinézetű ember csinálta a legnagyobb bajt.
Nem azt mondom, hogy a visszahúzódó emberek mind ilyenek, mert ez nem igaz.
Viszont ha már valaki hasonlóképpen viselkedik, mint Peti a filmben, nem árt
vigyázni. Valamilyen szinten viszont ő maga is áldozat. Nincs esélye, ezért nem
tisztességes eszközökhöz folyamodik, aminek aztán olyan a végkifejlete, amivel
ő sem számolt. Ezt is érdemes egy kicsit a magunk szemszögéből megnézni. Az
irigység, a féltékenység képes lehet uralni minket, és a hatására olyan
dolgokat teszünk meg, amit tiszta fejjel nem biztos, hogy tennénk. Nem
valószínű, hogy Peti Eszter halálát kívánta volna, sokkal inkább azt akarta,
hogy ha neki rossz, akkor másnak is legyen az, ha neki nem jön össze, akkor más
se legyen boldog, ha za övé nem lehet a lány, akkor ne legyen másé se. Arra
viszont nem gondolt, hogy ezzel a lépésével olyan lelki sérülést okozhat neki,
amivel nem bír megbirkózni.
A harmadik pedig ehhez kapcsolódóan az, hogy ne
maradjunk egyedül, legyen valaki, akihez krízishelyzetben fordulhatunk! Nem
tudom, hogy én egy ilyen helyzetben mit tennék; természetesen nem az a
megoldás, amit a filmben láttunk. Segítség lehet egy iskolaváltás, és/vagy
pszichológussal való beszélgetés. Ha van kihez fordulni, akkor tegyük meg, nem
kell a filmben szereplő szintre eljutni. Ami pedig a másik oldalt illeti:
figyeljünk egymásra, és ha valaki furcsán kezd viselkedni, ne hagyjuk magára,
ne forduljunk el tőle, hanem próbáljunk meg segíteni neki, hogy megelőzzük a
bajt.
Ajánlom ezt a filmet mindazoknak, akik szeretnének
olyasvalamit nézni, aminek mondanivalója van, továbbá minden szülőnek, akinek
tizenéves gyereke (főleg lánya) van, minden tizenévesnek (főleg lánynak), akik
a közösségi oldalakkal ismerkednek, mindenkinek, akik akár csak heccből
szeretnek másokat piszkálni, és azoknak is, akiket piszkálnak. Egyébként pedig
nézze meg mindenki, mert egy zseniális alkotásról van szó! :)
10/10
