Szempontjaim a könyvek értékelésénél

Néhány héttel ezelőtt olvastam Arwen molytársam bejegyzését arról, hogy ő milyen szempontok szerint csillagozza az általa olvasott könyveket. Nagyon tetszett az ötlet és a gondolatai, ezért bennem is felmerült egy ilyen bejegyzés megírása.

A Moly.hu-ra 2017. december 1-jén regisztráltam, először csak a könyveim nyilvántartása és az olvasásaim vezetése végett. Később kezdtem aktívabban használni, hosszabb értékeléseket írni, végül összekapcsolni a bloggal. Most tartok annál a pontnál, hogy megpróbálok aktívabban bekapcsolódni a társasági életbe is. Mindezt persze a saját szórakoztatásomra.

Miután az összes könyvemet, és azokat az olvasásokat, amelyekre emlékszem, felvittem a rendszerbe, nekiálltam egyesével bejelölni, hogy a Moly 5 csillagos skáláján melyikre mennyit adnék, és pár sorral értékeltem is őket, majd rövid idő múlva fel is hagytam vele. Vannak, amelyeket annyira régen olvastam, hogy a tartalmukra is alig emlékszem, arra pedig pláne nem, hogy abban az életkorban mennyire tetszettek – már ha egyáltalán törődtem bármilyen szofisztikálással 10 és 15 éves korom között; jó vagy nem jó – nagyjából ennyi lehetett a véleményem. Ha most, (adott esetben több mint) kétszer annyi idősen csillagozok, az azt jelentené, hogy a mostani fejemmel mennyire tetszene, ez pedig téves információ. Bejelöltem hát azt a néhányat, amelyekre biztosabban emlékeztem, a továbbiakban pedig csak a soron következő olvasmányokat értékeltem.

Az eddigi olvasmányokkal szerencsém volt, ugyanis 3 csillagnál rosszabbat emlékeim szerint eddig csak egyszer adtam. Ez persze jelentheti azt is, hogy túl lágyszívűen osztályozok. Mindenesetre értékelem a szerző, a fordító és a kiadó részéről a könyvbe fektetett munkát is. Bár időnként megteszem, alapvetően nem szeretem azt mondani valamire, hogy rossz, mert ekkor egy kis hang a fejemben rögtön megszólal: írj akkor jobbat! Nem tudok. Ezért inkább azt szoktam mondani: nem tetszik. Ha mégis azt mondom: rossz, az nagyjából arra utal, hogy a mondatszerkesztéssel, a szóhasználattal vannak problémák, vagy a szerző olyan hibákat vét, amelyeket én, a nem író, nem követek el.

Most pedig nézzük, mit jelentenek (vagy jelentenének, ha ilyet kellene adnom) a számok:

·         0,5 csillag

Eddigi olvasó életem során nem találkoztam még olyan művel, amit ennyire rosszra értékeltem volna. Fél csillagot olyan könyv kapna, amelyet csak azért olvastam el, mert még tartom magam ahhoz, hogy nem hagyok félbe semmit, mert mindennek megadom az esélyt, hogy a végére jó legyen. Minden más - a történet, a mondatszerkesztés, a szókincs, a szereplők – kifogásolható; nem tetszik vagy hemzseg a már fent említett hibáktól.

·         1 csillag

Ilyet sem adtam még. Ha adnék, azt jelentené, hogy legalább egyvalami, mondjuk az alapötlet jó, csak a megvalósítás sikertelen – szintén a fenti hibákból kifolyólag.

·         1,5 csillag

Ez is csak egy hajszállal jelentene jobbat az 1-nél; valami oknál fogva kevésbé idegesített – például jobb mondatszerkesztés.

·         2 csillag

Ez volt a legrosszabb, amelyet eddig adtam, ezt is egy korábbi, molyos életem előtti olvasmányra, az élményre visszaemlékezve. Úgy tudnám a legjobban érzékeltetni, hogy a két csillagos könyv olvasása rosszul esett. Itt már leginkább a történettel vagy az írói stílussal van bajom. Ez az a helyzet, amikor sehogy se találom a mások által sokat emlegetett értéket a műben, és biztos, hogy más helyzetben, újraolvasással sem lenne meg.

·         2,5 csillag

Halványan dereng, hogy valamit szeretne mondani a történettel, de még mindig nem találom, mi az. A sztori unalmas, a karakterek semmilyenek, és hónapokra leteszem, mert nem érdekel.

·         3 csillag

A három csillag már a közepes kategória: az egynek elmegy, de nem is jó, nem is rossz, vagy kicsit jó, kicsit rossz, ez a rész sikerült, az a rész nem, az ötlet jó, a megvalósítás viszont valahol, valamin elúszott, viszont ki tudok emelni egy-egy gondolatot, amelyet kedvenc idézetként tüntetek fel az értékelésben.

·         3,5 csillag

Több tényező tetszett, mint nem, például egy jól felépített karakter, az alapsztori, vagy a mondanivaló. De arra is három és fél csillag jár, amelynél úgy érzem, hogy szeretném, de nem a megfelelő életkorban vagy életszakaszban talált meg.

·         4 csillag

Ide tartoznak a kedvenc szerzőim nekem kevésbé tetsző művei, nem kedvenc szerzőtől pedig azok, amelyeknél valami hiányzott vagy nagyon zavart ahhoz, hogy maximális vagy majdnem maximális pontszámot kapjanak. Ilyen lehet például az, ha a szerző barokk körmondatokat használ, ami elfoglal fél oldalt, és mire a végére érek, elfelejtettem a gondolat elejét, vagy a túl részletes leírások, illetve a vontatott cselekmény.

·         4,5 csillag

Ennél általában már csak valami apróság hiányzik az öt csillaghoz; egy hajszállal gyorsabb történetvezetés, vagy egy olyan részlet kidolgozása, amelyre kíváncsi lettem volna. Általában sok kedvenc idézetet hozok belőle.

·         5 csillag

Amikor minden stimmel: történet, tempó, karakterek, mondanivaló, és maximum valami szőrszálhasogató kifogásom van ellene.

·         5 csillag+kedvencelés

Az abszolút kedvencek, a katartikus élményt nyújtók, amelyeknél úgy érzem, a könyvben maradt a lelkem egy darabja, és amely után egy ideig csak nézek ki a fejemből és képtelen másba kezdeni, akár egy sort is leírni róla, vagy ellenkezőleg, amely után rögtön laptopot ragadok, hogy megírjam az értékelését, amíg a fejemben van a friss élmény.

Látható, hogy jobbára szubjektív alapon értékelek, szakmai hozzáértésem nyelvtannáci mivoltomban merül ki, illetve valamennyi maradt még a gimnáziumi tanulmányaimból ahhoz, hogy a mélyebb értelmet keressem mindenben, és viszonylag sok szimbólumot meglássak – vagy legalább azt, hogy ez valamit jelenteni akar, ha egyéb háttérismeretek hiányában nem is értem elsőre, hogy pontosan mit.

Másoknál olvasom, hogy minél több számukra nem tetsző könyvel találkoztak, annál kritikusabbak lettek, és annál jobban becsülik azokat, amelyeket igazán szeretnek. Nem kizárt, hogy ez velem is így lesz. Egyelőre kevéssé léptem ki a komfortzónámból, ha pedig megtettem, nem nyúltam igazán mellé. Valahol viszont vágyom arra, hogy ez a mellényúlás megtörténjen.

Ha van kedvetek, írjátok meg, szerintetek mitől jó vagy mitől rossz egy könyv! J