2018. január 18., csütörtök

A goth nem nagyszerű?

Mindig is szerettem az átalakító showkat, az előtte-utána képpárokat; valahogy érdekel az, hogy kibőlmit lehet kihozni, ha hozzáértő kezekbe kerül. Egy időben én is vágytam ilyen átalakításra, ma már azonban jóval kritikusabban szemlélem a műsorokat is. A kezdeti csodálat mára értetlenkedésbe csapott át. Sok esetben nem értem, hogy az adott embernél miért azokat a színeket választották, vagy miért olyan fazonú a ruha, amilyen, hiszen nem is áll jól neki. Nemrég pedig egy olyan műsorral találkoztam, amelyben az átalakítást fordítva csináltam volna meg, mert a végeredmény a jobb volt, mint lett kategóriába sorolható.
A szubkultúra tagjai valószínűleg belefutottak a Transformed pár héttel ezelőtti részébe, a Goth to Gorgeous címűbe, melyben egy viktoriánus goth stílusú lányt alakítanak át hétköznapivá.  Aki nem látta, itt megnézheti: https://www.facebook.com/transformedtheshow/videos/200862873817561/

A műsorban szereplő Nicole az elején elmondja, hogy hosszú idő után először találkozik a hittestvérével/kereszttestvérével (nem tudom, magyarul melyik szót használják godbrother értelemben) és annak barátjával, és szeretné meglepni őket. Évek óta a viktoriánus goth a stílusa, ezért most valami mást szeretne. Teljesen mást. A videót végignézve láthatjuk, hogy ez teljesül is, megvan a nagy meglepődés, az "úristendejólnézelki".

Nincs is ezzel semmi baj. Teljesen érthető, hogy valami apropóból ki akarunk próbálni homlokegyenest a korábbi meggyőződésünkkel ellenkező dolgot, csak hogy lássuk, működik-e, vagy hogy jót nevessünk magunkon a végén. Sőt, csodálom, hogy ennek a lánynak volt ahhoz bátorsága, hogy ezt nyilvánosan megtegye. 

A probléma ott kezdődik, hogy a "gorgeous", a gyönyörű, a nagyszerű nem az, amit végeredményként látunk. Nekem az az lett volna, ha az átalakítás fordítva történik, ha a hétköznapi kinézetű lányból varázsolnak egy goth hercegnőt. Nem pedig az, hogy egy goth hercegnőből csinálnak egy teljesen hétköznapi, semmilyen lányt, amilyenből többezer van csak abban a városban, ahol ő él, és akik között észre sem lehet venni, mert mindannyian annyira egyformák, egyformán semmilyenek. A ruha színe részemről rendben is lett volna, a fazonja viszont borzasztóan előnytelen; nem hogy nem emeli ki az alakját, egyenesen formátlanná teszi. Ehhez ráadásként jön a fehér pulcsi (köntös?,köpeny? mi az egyáltalán?) ami még egy fokkal rosszabbá teszi az egészet. Nem mondom, hogy nem nézhet ki jól, ha például a bolero vagy a blézer világosabb, mint az alatta levő blúz; egy világos kosztümnél akár még be is jöhet. Itt viszont nem jött be. 
A sminket hasonlóan sikerült elrontani. Addig rendben van, hogy szolidabbat szeretnének, mint ami szokott lenni. Az viszont már nincs rendben, hogy egy sminkmester feltesz egy szinte teljesen natúr sminket egy olyan lány arcára, akinek a natúr smink színei még véletlenül sem állnak jól, csak mert az arany szemhéjpúder majd kiemeli a kék szemet. Na de ha az egész arcát öregebbé teszi ezzel, az nem számít? 
Értem, hogy minél nagyobb kontraszt kell, mert arra vevő a nép. Azt is értem, hogy ebben az esetben az adja a legnagyobbat, ha a goth-ból átlagost, az erős sminkből szolidat csinálunk. Na de ezt nem lehet úgy megtenni, hogy az adott ember előtte és utána is jól nézzen ki? 

A legfőbb problémám viszont a rész címével van. Goth to gorgeous, azaz goth-ból gyönyörű, nagyszerű. Kérdem én: a goth nem lehet nagyszerű? A goth nem lehet gyönyörű? Ezzel a címmel ugyanis azt sugallják, hogy nem. Azért, mert fekete? Azért, mert feltűnő? Mert más? Nem lenne elég nőies? Kérdem én: mi nőiesebb egy halom csipkénél? Egy hosszú szoknyánál? Egy fűzőnél? Mi lehet nagyszerűbb annál, ha valaki megtalálja a stílusát (bármi legyen is az), ha jól áll neki, és jól érzi magát benne, eggyé válik vele? 

Mi lehet nagyszerűbb annál, ha valaki azt mondja neked, hogy neki nagyon tetszik, hogy van bátorságod egyedinek lenni? Mi jobb annál, ha azt mondják, hogy így jó ahogy vagy? Hogy sose változz meg...


1 megjegyzés:

  1. Az utolsó kérdéseid itt a legfontosabbak. Ha valaki megtalálja önmagát, lényegtelenül milyen stílusról van szó, akkor határozott, erős és magabiztos lesz nagy eséllyel önbizalma is megnő ezáltal kisugárzása is vonzóbb, elégedettebb lesz - márpedig ezeknél szebb nincs. Kicsit feldühített a feltételezés, miszerint a Goth vagy más, hasonszőrű követők nem lehetnek épp olyan jók, mint az átlagos birkák. Viszont tény, hogy nem fog egyhamar változni és szerintem, mégis sokáig üldözni fogja a tagokat az elnyomó, mássá formálni akaró, elítélő emberek véleménye mely sajnos, többségében fennáll. Kinek jó, ha önálló akaratod van, önálló egyéniséggel és így rámutatsz a szabad akarat jelenlétére? A hatalommal rendelkezőknek biztosan nem, a reménytelen szürke embereknek sem mert irtózatosan irigyek lesznek, se senkinek akiben rossz érzést kelt eme tény szembeállítása.

    Nem véletlenül csodabogár minden Dark-Goth Szubkultúra követő (vagy más, nem hétköznapi stílus követője), mióta csak elkezdték hiszen, többségében szálkák vagyunk az "átlagos" és unalmas emberek szemében.
    Bár, el kell ismernem neked: gyakran hiába néz ki hasonlónak vagy "másnak" valaki, az is csak ruha és küllem. Ért elég csalódás ahhoz, hogy néha tőlük is tartsak ha idegenek és elsőre a nonverbális viselkedése taszítóan hat.

    Az átalakító videók meg képcsokrok amik a magazinokban is lenni szokott (sok híres és népszerű magazin is vállal smink meg ruha átalakításokat amiket meg lehet nyerni vagy valami ilyesmi), ahol érdekesen az előtte képen semleges arckifejezéssel vannak, az utána képen meg széles mosollyal, több tonnányi sminkkel meg teljesen új ruhákkal, gyakran láthatóan ellentétes változást csinálnak, mint amilyen egyéniségként ment oda. Azt a részét sem értem, hogy ha valaki például narancs, miért kell citromként vagy körteként elengedni? Miért jobb ennyire átalakítani? Ráadásul BIZTOSAN nem beszélnek vele, nem ismerik, nem tudják milyen egyéniség csak rátekintenek azt két másodperc alatt ráaggatnak valami sablont. Nem önkifejezésben segítenek ezek vagy megtalálni az egyéniséghez illő külalakot is, nem! Inkább a "Hogyan legyél egy bárány a sok közül" téveszmét erőltetik rá és hitetik el, hogy ha épp UGYAN olyan, mint a sokadik akkor az jó. Pedig ahogy írtad, ha Juliskának jól áll egy összeállítás, nekem miért állna jól? Ráadásul a környezetében minden második nő UGYAN ÚGY néz ki, miért kellene nekem is olyannak lennem?
    Mert trendi? Mert menő? Mert valaki(k) ezt mondják és követni kell?
    Kösz, nem. :D

    Tetszett az írásod! Jó, hogy szóba hoztad eme témát is!

    VálaszTörlés