Pántok nélkül

A héten egy számomra különleges ruhadarabbal, egy pánt nélküli melltartóval lettem gazdagabb. Hogy miért nagy szám ez? Máris mondom.

Mi, nők, vegyes véleménnyel vagyunk a melltartóról. Sokan szükséges rossznak tartják; valaminek, amit azért kell viselni, mert a társadalom ezt kívánja; valaminek, ami itt szorít, ott nyom, amott vág, és az ember lánya alig várja, hogy hazaérjen, és levehesse, ezáltal megkönnyebbülhessen. Én soha nem tartoztam ebbe a csoportba. Bár sokáig én sem a legmegfelelőbb méretet hordtam (és ennek látom is a kárát), sohasem éreztem, hogy kényelmetlen lenne, vagy hogy bárki kényszerítené a viselését. Magam miatt viselem; a hátam miatt, a gerincem miatt.

Néhány éve jöttek divatba a pánt nélküli változatok. Csak egy keresztpánt, meg a kosarak, semmi más. Nincsenek bevágó, ruha alól kivillanó, de legalább megegyező színű, vagy a ruháétól eltérő színű pántok, és nincsenek szilikonpántok sem, amelyek újabban egyébként is cikinek számítanak (amit egyébként nem értek; ha már látszódnia kell, inkább egy ilyen villanjon ki, mint egy fehér a fekete ruha alól, neadjisten fordítva). Sokan szeretik, mert egyfajta szabadságot ad, és a pánt nélküli vagy spagettipántos felsők alá is ez a legideálisabb.

Évek óta szerettem volna én is egy ilyet, viszont sehol nem kaptam. Mit is gondolok én, hogy D kosár fölött egyáltalán gyártanak? Hiszen nem tartja meg. – mondták. Ha elvétve mégis láttam, a magas ára miatt vetettem el, így lemondtam róla. Nem az én méretemnek való, nem lesz ilyenem. A sztorihoz hozzátartozik, hogy az én méretem itthon extrémnek számít a kis kör- és nagy kosármérettel, tehát akárhol normál melltartót sem kapok, nemhogy pánt nélkülit; egyáltalán, igényeim se nagyon legyenek – gondoltam én, amíg meg nem találtam azt a fehérneműboltot, ahová azóta is rendszeresen járok. A bolt Valentin Fehérnemű néven fut, Budapesten található, a Nyugatitól nem messze. (És most jön a reklám.)

Különleges méretekkel foglalkoznak, és nem csak a klasszikus fekete, fehér és testszínű darabokból lehet válogatni. Az eladó hölgyek hihetetlen szakértelemmel rendelkeznek, és nagyon kedvesek. Ha először járunk náluk, az első dolog, ami előkerül, a mérőszalag, melynek segítségével meghatározzák a méretet legalább hozzávetőlegesen, ugyanis előfordulhat, hogy a mérőszalag is csal egy picit (az én méretem a szalag szerint 70/F lenne, viszont az igazi a 65/G – ebben érzem magam kényelmesen, ebben érzem a megfelelő tartást, a nagyobban nem). Utána jönnek a termékek, először a tényleges méret meghatározására, és csak azután jön a szín és a fazon. Mivel már lassan 4 éve ismerem ezt a helyet, az eladó hölgyek megismernek, és fejből tudják a méretemet, csak azt kell mondanom, hogy most épp milyen fazonért jöttem.

Így volt ez ezen a héten is. A pánt nélküli darabokról már hírt adtak a facebook oldalukon (fentebb, a bolt nevére kattintva ez jön elő), így tudtam, hogy az én méretemben is kapható, így ismét elgondolkodtam a vásárláson. Tulajdonképpen két dolog kötött vacilláltam; egy teljes alakos acélmerevítős fűző és a pánt nélküli melltartó között. Jelenleg egyetlen teljes alakos fűzőm van, ami műanyag merevítőkkel rendelkezik, és ezt is csak boleróval, vagy más felsőre véve tudom hordani. Melltartó nélkül is lehetne, de nem szeretem; először úgy hordtam, ami azért előnytelen, mert a merevítők nem egy előre domború formát vettek fel, hanem laposak maradtak. A mellem tehát a nyakamba nyomva, de oldalról nézve deszka is lehetnék. Egy másik fűzőnél, amiből azóta sajnos kifogytam, már okosabb voltam, és vettem alá melltartót, viszont az összképet eléggé rombolták a pántok, emiatt mindig boleróval viseltem. Ezen okok miatt a leendő acélos fűzőt is melltartóval tervezem viselni, aztán ha szép formájúra tört be, lehet, hogy elhagyom, addig viszont csak a fenti módokon tudnám felvenni, nyáron pedig egyik is, másik is elég meleg (tudom, én hülye, minek veszek fűzőt nyáron… De a goth nyáron is goth).  A megoldást az jelentette, ha a fűzővásárlást elhalasztom, és beszerzem a régóta vágyott pánt nélküli melltartót, így ellátogattam az említett üzletbe. Ha azt mondom, hogy fél órát töltöttem bent, azzal sokat mondok. Előkerült a neten már látott csodadarab. Miután megtaláltuk a megfelelő méretet (ami végül nem 65/G lett, hanem 70/H- ezen már én is sokkolódtam egy kicsit), és az eladó hölgyek meggyőztek, hogy hiába érzem úgy, NEM fog leesni, fizettem, és nagy boldogan hazaBKV-ztam.

A terméktesztre másnap kerítettem sort. Egy nyakpántos felsőt vettem fel, ami már önmagában is tetszett a már megszokott, kilógó fekete pántok nélkül, az összképen még többet dobott egy derékfűző. A pánt nélküli melltartó hiányossága, hogy a pántok levételével a formázó funkcióját is elveszíti. Ezt azonban az én esetemben megoldotta a ruha és a fűző.

Tényleg nem esett le, hála a szilikoncsíkoknak, és tényleg nem hiányoztak a pántok; a széles keresztpánt a megfelelő merevítéssel és varrásokkal biztosította a kellő tartást. A nap végére nem fájt sem a hátam, sem a nyakam. Nagyon elégedett vagyok, abszolút nem bántam meg, hogy adtam neki egy esélyt. Miért is nem tettem korábban, ez alatt a 4 év alatt?!

Meleg szívvel ajánlom az üzletet is mindenkinek,

·         Aki még nem volt itt,

·         Aki nem tudja a méretét, vagy

·         Nem találja megfelelő melltartót

·         Aki egy olyan üzletben szeretne vásárolni, ahol foglalkoznak vele,

Mégpedig azért, mert

·         Kedvesen és szakértelemmel fogadnak,

·         Megmondják, ha valami nem megfelelő, nem áll jól

·         Nem engednek elégedetlenül távozni; addig adogatják a termékeket a próbafülkébe, amíg meg nem találjátok a tökéleteset

·         Bár a termékek nem olcsók, strapabírók, nem bolyhosodnak, nem, illetve alig nyúlnak, és ha az ember lányának nem változik a mérete, éveken keresztül kiszolgálják.

  Ez itt a reklám vége.

  Ezt hallgattam közben: Priest – New Flesh album