Nem a márka teszi a goth-ot

Az öltözködés fontos elem az életünkben, ruházatunk ugyanis sok mindent elárul rólunk; megmutathatjuk vele tudatosan is, kik vagyunk, de akaratunkon kívül is leolvashatók rólunk bizonyos jegyek. A különböző szubkultúráknál a ruha még inkább az önkifejezést szolgálja, épp ezért szinte mindegyiknél felfedezhetők jellegzetességek: a rappereknél a lógó ülepű nadrág, hosszú póló és baseball (vagy ahhoz hasonló) sapka hátrafelé álló ellenzővel, a rockereknél és metalosoknál az acélbetétes bakancs és a zenekaros pólók, a gothoknál pedig a további típusoktól függően a necc felsők, kesztyűk és harisnyák, csipkével díszített, vagy abból készült ruhadarabok, a fűzők, csak hogy a legáltalánosabbakat említsem.

Utóbbira a ruhaipar egy komplett ága épült fel: egymást váltják a különböző márkák és webshopjaik, akiktől ruhákat, cipőket, kiegészítőket rendelhetünk. Ilyen például a Punkrave, a Draculaclothing, The Gothic Shop, a Hellbunny, a Poizen Industries, a Moonmaiden, a Sinister, a Restyle és a Killstar, és még rajtuk kívül rengetegen vannak, akikről nem is hallottam. Vannak köztük viszonteladók, és saját készítésű termékeket forgalmazók is, az árak pedig a „kicsit még gyűjtök rá”-tól a „majd egy másik életben lesz ilyenem”-ig terjednek. Aki megengedheti magának, az él is a lehetőséggel, hogy ezektől a készítőktől vásároljon. Ezzel nincs is semmi gond. Azzal véleményem szerint már sokkal inkább van, ha a szubkultúra azt kezdi sugallni a tagjainak, hogy nem a közösségbe valók, ha nincsenek ilyen ruháik.

A goth-ot viszont nem a márka teszi. Nem attól lesz valaki trú, vagy még trúbb, mert az egész ruhatára az említett webshopokban kapható darabokból áll, és senki sem kevesebb attól, hogy turkálóból, másodkézből, AliExpresszről vagy az eBay-ről szerzi be a ruháit. Minőségben lehet, hogy egy eBay-es szoknya gyengébb, mint egy draculaclothingos, a turkálóhoz pedig szerencse is kell, továbbá ott van az a körülmény is, hogy az embernek van-e lehetősége és igénye arra, hogy drága ruhákat viseljen. Ha valakinek olyan a munkája, ahol dress code van, vigyázni kellene a ruhára (vagy nem tud vigyázni a ruhára), és csak a szabadnapokon tudja vállalni a szubkultúrába tartozását, akkor az égvilágon semmi értelme nincs annak, hogy felhalmozzon egy rakás fűzőt, csipke felsőt, vagy abroncsos szoknyát.

Azért pedig főleg nem szabad kisebbségi érzést kelteni senkiben, mert nem engedheti meg magának a márkás holmikat. Turkálókban (főleg a vidékiekben) igazi kincseket lehet találni, ha az ember kitartó, ha pedig van hozzá tehetsége, maga is elkészítheti álmai darabjait egy kis átalakítással.

Én magam valahol középtájon vagyok; rendeltem már a fentiek némelyikétől, de vannak másodkézből származó és eBay-es és nagyon régi ruhadarabjaim is, utóbbiakból olyan is van, amely nem kifejezetten goth stílusú, de igyekszem úgy kombinálni, hogy a végeredmény az legyen. Kevésbé lennék goth ezek miatt? Nem hinném, ahogy azt sem, hogy a megengedhető márkás dolgokból összeállított öltözék minden esetben messze túlszárnyalja a nem márkás dolgokból összeállítottat. Ennek szemléltetésére álljon itt néhány kép, melyek a közelmúltból ismerősek lehetnek.

A fenti két képen két márkát viselek: a blúz a Punkrave-től, a szoknya a Moonmaiden Gothic Clothing-tól van.

Éles kontrasztként: a szoknya idén lesz tíz éves, a mídert pedig egy használtcikk-kereskedőnél találtam, egy Mátyás királyért hoztam el. A bolerót a New Yorkerben vettem, amikor még jobb minőségű árukat kínáltak. Ugye, hogy nem olyan nagy a különbség?

Itt egy Draculaclothing-blúz van rajtam, egy Burleska-fűzővel (ez utóbbit ajándékba kaptam egy volt kolléganőmtől), a szoknyát egy csoportban vettem másodkézből.

Ennél a két összeállításnál a fűzők származnak a Draculaclothing-tól, a szoknya és a felső turis mindkét esetben.

Még egy vegyes összeállítás: szoknya és fűző: Draculaclothing, blúz: egy soproni turkáló.

A képen szereplő darabok közül a cipő volt a legdrágább.

A bal oldali képen csak a kesztyű webshopos: Fantasmagoria, a szoknyát eBay-ről rendeltem, a blúz pedig egy Hellbunny-kópia, varrónő készítette. A jobb oldalin a fűző draculaclothingos, a szoknya a már említett tíz éves darab, a felső pedig egy szintén sokéves, nem is emlékszem, honnan van.

Általában márkás ruhát márkással, nem márkásat pedig nem márkással párosítok, de ha az összkép megkívánja, eltérek ettől. Az pedig valahol jó érzéssel tölt el, ha olyan napon dicsérik meg a szerelésemet, amikor egyetlen drága darabot sem tartalmaz. Mert néha a kevesebb tényleg több. Nektek melyik összeállítás tetszett a legjobban?