Black Friday - az akciók fogságában

A Black Friday (magyarul Fekete Péntek) november utolsó péntekje. Ekkor világszerte óriási leárazások vannak a boltokban. A fekete elnevezést az az ilyenkor történő halálesetekről kapta; az emberek az akciós termékek megszerzése érdekében tolakodnak, verekednek, szó szerint eltapossák egymást. Borzasztó belegondolni, hogy az emberek ennyire nem törődnek semmivel, ha vásárlásról, főleg akcióról van szó.

A kereskedelemnek óriási haszna van ebből; a nagy árleszállítással sokkal több vásárlót képesek az üzletekbe vonzani, mint az egyéb akciókkal, pl szezonvégi kiárusításokkal. Ha kicsit utánaszámolunk, sokkal nagyobb is lehet a haszon egy ilyen akció esetén, mint ha az árakat kisebb százalékkal szállítják lejjebb. A nagy számok vonzóak. -50, -60, -80%! Az ember csak ezt látja, és bár több tízezer forintot költ el, így is remekül érzi magát, mert 1) vásárolt, 2) pénzt takarított meg.

Ezzel nincs is semmi gond addig, amíg az ember tudatos, és egészséges keretek között tudja tartani az akciós termékek vásárlását. A Black Friday sok szempontból már a ló túlsó oldala. Természetes az, hogy az üzletek reklámokkal igyekeznek minél több vásárlót magukhoz csalogatni: Gyere, vásárolj, fogyassz, költsd el a pénzed nálunk, most olcsóbb, csak itt, csak most! A csak most természetesen nem igaz. Sok helyen nem csak a péntek a fekete, hanem az egész hét, és olyat is láttam, ahol hét hetet szenteltek az akciónak, és sokszor az akció sem igazi akció; a termék árát először felemelik, majd leszállítják. Egy héttel később pedig a Black Friday akciós áránál is olcsóbban kínálják azt. A probléma ezzel az, hogy ezzel csak erősítik az egyébként is fennálló túlfogyasztás jelenségét.

Túlfogyasztásról akkor beszélünk, amikor az emberek többet vásárolnak, mint amire valójában szükségük van. Ez bármilyen termékre vonatkozhat, de nagyrészt ruházati és/vagy elektronikai termékek esetén jellemző. Van az ember lányának 30 pár cipője, de most Black Friday van, vesz egy 31.-et is. Tökéletesen működik még a tavaly vásárolt tévé, de lecseréli, mert Black Friday van, és különben is ez nagyobb. Szükségük van ezekre? Nem valószínű. De most akciós, a vásárlás, főleg az akciós vásárlás pedig boldoggá tesz. Egy időre. Pontosan annyira, hogy újra vágyjunk erre az élményre. Ez egy öngerjesztő folyamat, aminek sokan nem tudnak megálljt parancsolni.

Néhány éve a Black Friday ellenkampányaként indult el a Ne vásárolj semmit!-nap nevezetű mozgalom, amelyet az előzővel azonos napon tartanak. Ezzel igyekeznek az embereket tudatosságra nevelni, és fékezni a túlfogyasztást, hangsúlyozva a környezetvédelmi szempontokat is. Félreértés ne essék, nem az a céljuk, hogy mindenfajta vásárlásról lebeszéljék az embereket. Nem arról szól ez, hogy ha valakinek nincs télikabátja, az ne is vegyen, vagy ha tönkrement a telefonja, ne pótolja. A szükségtelen vásárlást, a pénzkidobást és a környezetszennyezést szeretnék mérsékelni, és a tudatos vásárlást erősíteni. A tudatos vásárlás azt jelenti, hogy az ember minden boltba menetelkor gondosan mérlegeli, mire van szüksége; nagyjából azt jelenti, hogy csak muszájból vásárol.

A magam részéről valahova a kettő közé helyezném az álláspontomat, a Ne vásárolj semmit-hez közelítve. Úgy gondolom, ha valakinek szüksége van egy ruhadarabra vagy elekronikai cikkre, és meg tudja várni, hogy akciós legyen, hajrá, menjen, és vegye meg Black Friday-kor! Ha régen kinézett egy felsőt vagy egy csizmát, amit az eredeti áron nem engedhetne meg magának, de egyébként a kedvenc darabja lenne, vegye meg Black Friday-kor! Ha a hőn áhított telefon, amit évekig fog használni, most akciós, vegye meg most! Ha a gyűjteményéből csak egy darab hiányzik, amiért most olcsóbban juthat hozzá, vegye meg most! Ahéten vásárolt könyvekkel én is így tettem.  Az akciók alapvetően jó dolgok, a spórolás pedig még jobb. Én is igyekszem a lehetőségek szerint megvárni, amíg a hőn áhított ruhát, könyvet, elektronikai cikket, háztartási gépet leszállított áron vehetem meg. Álszentség lenne azt állítani, hogy az akciók kihasználása káros.

Az viszont nem spórolás, ha az ember négy Deák Ferenc helyett „csak” kettőt hagy ott a boltban olyan dolgokért, amelyeket egyszer, vagy egyszer sem fog viselni vagy használni. Ez pazarlás. Mind a pénz, mind az idő, mind a termék, mind az azt előállító munka pazarlása. Épp ezért arra buzdítok mindenkit, hogy csak akkor, és csak olyan terméket vegyen meg a Black Friday keretein belül, amennyiben szüksége van rá.

Bookhaul - Új szerzemények

Nem könnyű a könyvmolyok élete. Kicsit nehezebb, ha az ember Stephen King-rajongó. Még nehezebb, ha gyűjti is a műveit. És a legnehezebb, ha a magyarul megjelent életműből már csak hét kötet hiányzik.

Mit csinál a fent említett könyvmoly egy szabad kedd délután? Ellátogat a könyvesboltba, hogy átvegye a csomagját, amelynek megérkezéséről már előző nap értesítést kapott. Természetesen ez nem úgy működik, hogy átveszi a csomagot, és már megy is tovább; elkezd nézelődni. Felfedezi a gyűjteménye hiányzó két darabját. Gondolkozik, tyúklépésben körbejárja a boltot, majd megakar a szeme a -15%-ot hirdető táblán. Megszólítja az eladót, érdeklődik az akció felől, majd megkéri, hogy a kinézett két kötetet vegye le neki a polc tetejéről, mert elvinné, de nem éri fel. Fizet, boldog.

A szerzeményekről néhány szót:

Dennis Lehane – Viharsziget

Azon ritka darabok egyike, amelynél a filmet láttam előbb, és később tudtam meg, hogy adaptációról van szó (ez a nekem tetsző filmek 90%-ánál előfordul). Természetesen rögtön várólistára került, idén pedig egy kihívást is találtam hozzá: ez év végéig kell elolvasni. Nem terveztem a megvételét, megelégedtem volna egy könyvtárból kölcsönzött példánnyal, de nem sok jóval kecsegtettek: alig pár példányuk maradt, mind olvasónál, amelyből az egyiket két éve nem tudják visszaszerezni (itt felmerül a kérdés, hogy miért nincsenek erősebb szankciók, hiszen ez tulajdonképpen lopás), egy másik pedig november elején jár le. Rendben, előjegyzem, így biztosan meglesz. Elmúlik a lejárat ideje, majd még egy hét; semmi. A kihívást nagyon szeretném teljesíteni, ezért egy halvány gondolat erejéig felvillan, hogy meg kellene venni. Majd egy kollégám tanácsára körülnézek, és azt látom, hogy az Agave kiadónál épp egy Mátyás királyért az enyém lehet. Nem volt miről beszélni.

Ezekiel Boone – Kirajzás

Nagyon ritkán veszek valamit csak a vásárlás kedvéért, könyvnél pedig talán még ritkább az, ha azért veszem meg, mert akciós, de egyébként nem is tudom, mi az. Borító, fülszöveg és ár alapján döntöttem (szintén egy Mátyás király volt). A világvége-történeteket újabban nagyon szeretem (köszönöm, Mr King és MrHill), remélhetőleg egy új kedvencet sikerült megszereznem.

Stephen King – Álom doktor

A születésnapom környékén jelent meg ez a kiadás a filmes borítóval. Nagyon szép, sokkal jobban tetszik, mint az előző keményfedeles. Szerettem volna a film megjelenése előtt megszerezni és elolvasni, de sajnos nem jött össze, és idén már valószínűleg nem is fog beleférni. Nem baj, a gyűjtemény és a várólista is gyarapodott.

Stephen King – Újjászületés

Ezt is régóta kerestem már, egy ideje nem nagyon láttam boltban, és itt is csak egy volt belőle. Nem hagyhattam ott! Ezzel a kötettel még közelebb kerültem ahhoz, hogy a teljes magyarul megjelent életmű birtokosa legyek. Már csak 5 kell!

Sötét szerelem

A kakukktojás, amely használtcikk-piacról származik, és nem sok híja volt, hogy elbukjam. Természetesen Stephen King miatt volt érdekes számomra – a más kötetben meg nem jelent novellák mindig izgalmasak egy rajongó számára.

A könyvmoly most gyönyörködik még egy kicsit az új szerzeményekben, majd megpróbálja elhelyezni őket a polcán. Lassan nem lesz hova.