BÚÉK 2022 - tervek, célok, egyebek

Ez az év is elszállt. Jobb volt-e vagy rosszabb, mint az előző, nem tudnám megmondani. Más volt. Más miatt volt nehéz, más miatt volt küzdelmes. A covid változatlanul itt van velünk és keseríti meg a mindennapjainkat, rombolja az életünket és a kapcsolatainkat, és már mindenkinek elege van belőle - nekem is. Épp ezért nem is koptatom tovább a billentyűzetet vele - szegény így is elég rossz állapotban van már, mióta Hygge ráborította a teát.

Nézzük inkább meg azt, hogy a tavalyi tervekből mit és mennyit sikerült teljesíteni!

•          Olvasás
  

Ennek egy külön bejegyzést szenteltem tegnap, aki még nem találkozott vele, ide kattintva elolvashatja. Röviden, a számok kicsivel rosszabbak, mint az előző évben, de összességében sikeres évet zártam.

•          Nyelvtanulás
  

A tervezett angol tanulás és felsőfokú nyelvvizsga pipa, a nyáron meglett, és nem is kellett igazán megszakadnom vele. A szakfordító képzésben viszont nem tudtam még részt venni.
A németet és az oroszt illetően nem szuperáltam ilyen jól, az év elején még lelkes voltam, kitűztem magamnak egy-egy napot, amikor valamelyik nyelvvel foglalkoztam, de aztán ahogy sűrűsödtek a dolgok, egyre inkább elmaradt. Rettenetesen sajnálom, mert nem szeretném, ha kárba veszne az idő, energia és pénz, amit e két nyelv elsajátításába fektettem. 
A spanyolt nem sikerült elkezdenem, de mint tavaly írtam, ez nem is volt komoly terv, inkább amolyan "ha sikerül, jó, ha nem, az se baj". Viszont azt megtudtam már, hogy hova, kihez fordulhatok, ha egyszer elhatározom magam.

•          Közösségi média
  

Azt fogadtam meg magamban, hogy annak fogok szurkolni, hogy a könyves blogbejegyzéseim 10 emberhez eljussanak. Ha ez megvan, örülök, de ha nincs, akkor se dőlök kardomba. Be is jött, mert még mindig itt vagyok. A nyáron, amikor befogadtam még egy cicát, elindítottam a Cicanaplót a blogon, de sajnos félbehagytam, egyrészt az idő, később már a kedv hiánya miatt. Itt szeretném megjegyezni, hogy a cicák aránylag összeszoktak; ugyan nem lettek a legjobb barátok, ebből adódóan még vannak balhék, és néha a gumilabda földhöz vágásával kell fegyelmezni őket, de egy normális együttélés ki tudott alakulni. Albus gyönyörű kis hógolyó lett, és nagyon hálás (meglátjuk, a műtétje után is az lesz-e még), Hygge pedig továbbra is játssza a Nagy, Felnőtt Macska szerepét. A naplót nem valószínű, hogy folytatom a későbbiekben.

•          Éneklés
  

Nagyon nagy öröm volt számomra, hogy a nyáron újraindul a kórus, és részt vehettem az Énekel az ország koncerten, illetve az év végén az adventi koncert egyik darabjában, és a karácsonyi koncerten is. Borzasztóan hiányzott, és még ha nem is léphetek fel minden darabban, amit megtanulunk, kikapcsolódásnak tökéletes. Sajnos a magánórákat nem sikerült beiktatni időhiány és anyagi okok miatt.

•          Sport, egészség
  

Ez a pont viszont egy csőd; nem voltam elég kitartó, és ennek az időbeosztásom, a rengeteg program sem használt; sokszor mire hazaértem, már csak az esti rutinra volt idő, ha pedig vagy a mozgás vagy az olvasás fért bele még a napba, akkor inkább az utóbbit választottam. Az év utolsó harmadában kezdett el jobban zavarni, hogy nem működik, de hiába szereztem be egy súlyozott hulahoppkarikát is, hogy megkönnyítsem a dolgomat, ezzel sem jutottam előrébb. 

•          Kapcsolatok
  

Baráti kapcsolatok terén minden volt ebben az évben. Szereztem újakat, nem is keveset, de sajnos volt olyan is, ami tönkrement. Az okokat nem firtatnám, mert nem ide való, és nem is mentegetem magam, mert én is hibás vagyok abban, hogy így alakultak. A párkapcsolati aspektust pedig inkább hagyjuk.☺

 

A fent felsoroltakon kívül fontos esemény volt az évben, hogy lakástulajdonos lettem, amihez jó nagy adag szerencse és természetesen szülői támogatás is kellett. Nem lehetek elég hálás azért, hogy ez összejött. 

Mit fogok csinálni 2022-ben?

Röviden, tömören, folytatom, amit elkezdtem. 

•          Olvasás
  

Az idei terv a Stephen King életmű befejezése a Mester 75. születésnapjáig. Ezzel együtt szeretném tartani az 52 könyvet, lehetőség szerint 1 db/hét lebontásban. Ebben az évben is lesz egy sorozat, ami végigkísér majd, és amennyire belefér, szeretnék többet olvasni idegen nyelven. A többiről majd a Book Tag bejegyzésben lesz szó.

•          Nyelvtanulás
  

Angol: a cél a szinten tartás, illetve fejlesztés C2 irányba. A szakfordító képzés elkezdésére is van esély idén, de még nem teljesen biztos.

Német: hasonlóan a tavaly írtakhoz, a cél nem elfelejteni azt, ami van.

Orosz: erős ismétlést szeretnék, illetve olyan könyvek után kutatnék, amelyek segítenek ebben.

Spanyol: ezt szerintem még tolom egy későbbi időpontra, nem valószínű, hogy bele fog férni.

•          Közösségi média
  

A Molyon szeretném tartani az aktivitást, ugyanez a helyzet a bloggal is. Ez utóbbi esetében a könyvértékeléseket szeretném egy fokkal igényesebben csinálni, mert nem vagyok teljesen elégedett a mostaniak színvonalával. Új ötletként merült fel még, hogy a facebook és instagram oldalamat felpörgetném azzal, hogy a Molyon olvasott szerencsesütiket ezúttal nem a történetemben osztom meg, hanem ezeken a platformokon. Elkezdem, aztán meglátom, mennyi kitartásom lesz hozzá.

•          Éneklés
  

A kórust folytatom azzal az intenzitással, ahogy tavaly csináltam, amire tudok, megyek. A magánórákat még meglátom, ha belefér, jó, ha nem fér bele, nem jó, de ez van.

•          Sport, egészség
  

Ezt viszont most már tényleg-tényleg-tényleg meg kellene fognom. Tudatosítani magamban, hogy reggel igenis van 12 percem egy rövid ébresztő jógára, este pedig igenis van 5 percem, hogy az aktuális kedvenc dalomra pörgessem azt a karikát. Nagyobb fogadalmat nem merek tenni, ha ennyi sikerül, már boldog leszek. Jó lenne ezen kívül kicsit jobban odafigyelni az étkezésre, és nem minden ebédet sütivel zárni - nehéz lesz, roppant édesszájú lettem az utóbbi években. Viszont nagyon nem szeretném, ha 7-essel kezdődne a szám a mérlegen.

•          Kapcsolatok
  

A nagymamám év eleji halála előtti időszakban jöttem rá arra, hogy akik fontosan nekem, azoknak magamból, az időmből kell adnom. Ezt szeretném tartani ebben az évben is, de egészségesebb mértékben, mint tavaly, kicsit jobban kiegyensúlyozva azzal az idővel, amit egyedül töltök, mert arra is rájöttem, hogy erre is nagyon nagy szükségem van. 

•          Egyéb tervek

Az egyik legfontosabb, hogy többször szeretném elővenni az autómat a hétköznapokban is, és nem megszívatni magam a sok cipekedéssel, amikor nincs rá szükség. 
Ezen kívül a lakással is szeretnék foglalkozni, alakítani, szépítgetni.
Megpróbálok egyúttal pozitívabban tekinteni saját magamra, és elengedni azt a régen rám ragadt "átkot", miszerint nem leszek elég jó a gimi utáni években. De, leszek.

No, ezt megint jól felhalmoztam. Nem baj. Én azt mondom, inkább legyen az embernek túl sok, mint túl kevés terve.
Köszönöm mindenkinek a figyelmet, aki eddig velem tartott, remélem, ezt a jó szokásotokat 2022-ben is megőrzitek.
Kívánom mindenkinek, hogy olyan éve legyen, amilyennek szeretné! ☺

Éveim könyvekben - 2021

Sikeres évet zártam - olvasás tekintetében biztosan. 

A terv az volt, hogy ebben az évben 52 könyvet olvasok el; minden héten egyet. Emellett, ha úgy jön ki a lépés, a 2020-as 63 darabot tartom vagy felülmúlom. Cél volt továbbá, hogy új műfajokkal ismerkedjek, hogy növeljem a saját könyveim olvasottságának arányát, és természetesen Stephen King életművével is haladni akartam - résen kell lenni, mert az öreg szélsebesen írja az új könyveket; mire azt hinném, hogy utolértem magam, megint jön egy.

A tavaly bevezetett és sikerrel alkalmazott szisztémát idén továbbfejlesztettem, így egész évben folyamatosan 3 könyv volt olvasásban: 

• egy novellás- vagy kisregényes kötet, amelyet reggel ébredés után illetve este elalvás előtt olvastam, 
• egy ismeretterjesztő kötet utazáshoz, legtöbbször (na jó, mindig) valami Harmadik Birodalom témában
• egy regény

A tapasztalat azt mutatja, hogy ha ténylegesen tartom magam ahhoz, hogy minden reggel és minden este olvasok egy novellát és minden utazáskor kinyitom az ismeretterjesztő könyvet, sokkal több és főként többféle könyv fogy, mint ha mindig csak egy regényt olvasnék egy időben. Az év vége felé sajnos meggyengült ez a szokásom; ahogy az alvásciklusom felborult, egyre nehezebb volt a novelláskötetet beilleszteni a reggeli rohanásba és az esti rutinba, a buszon pedig az utóbbi időben több kedvem volt csak a hallgatott zenében elmerülni, mint a nálam levő könyvben - ennek oka részben az, hogy megismertem pár új zenekart, de ez egy másik lapra tartozik. A regényeket illetően többször szaladtam bele olyanba, amit hosszú heteken keresztül olvastam, mert vagy időm, vagy hangulatom nem volt hozzá. Valószínűleg nem figyeltem elég jól arra, mikor mit választok.

És most nézzük a számokat!
Noha nem sikerült ténylegesen minden héten befejezni egy könyvet, átlagosan kijön az 1 db/hét. 2021-ben 56 könyvet olvastam el, összterjedelmük 23 287 oldal. A pontos listát a bejegyzés alján találjátok. Két könyv maradt ezeken kívül, amelyek befejezése jövőre tolódik. Mindezt 311 nap olvasással értem el. A hiányzó 54 nap minden valószínűség szerint túl zsúfolt volt ahhoz, hogy bármelyik könyvet is kinyissam - vagy csak egyszerűen elszúrtam.
Az összes könyvbeszerzés 2021-ben 90 darab, a nagy részét vásároltam (az összeget le sem merem írni), néhányat kaptam.

Az olvasott könyvek jelentős része krimi volt, egy másik nagyobb halmaz pedig a Hitler/Harmadik Birodalom-témájú ismeretterjesztő könyvek. Ezek kívül akadt némi horror, thriller és sci-fi is, sorra került egy-egy szépirodalmi mű, képviseltette magát a fantasy, sőt még életrajzot is olvastam. Ha valamit, akkor romantikust nem. (Nem is fogok!) Valamikor a tavasszal az egyik könyvszekérnél mondta nekem az eladó úr, hogy "maga nem olyannak tűnik, aki csak egyfélét olvas". A felsorolást látva, tényleg nem. ☺

Szemezgessünk ebből a sokból! (A címre kattintva elolvashatjátok az értékeléseket is.)

Az év kedvence: (És máris megnehezítem a saját dolgomat. )
Frank Herbert - A Dűne
Elképesztően nehéz volt kiválasztani, de ha valamitől igazán elájultam, az ez volt.

Az év mellényúlása:
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A Karamazov testvérek
Kedves molyos barátnőm most biztos nevet rajtam; szegény végigasszisztálta a szenvedésemet ezzel a könyvvel, épp ezért sosem mulasztja el, hogy ugrathasson vele, amikor csak lehet. 

Az év felfedezése:
Marisha Pessl - Éjszakai mozi
Teljesen véletlenül futottam bele a Molyon, és azóta is azt mondom, méltatlanul kevesen ismerik. Akárhányszor szembe jön velem a könyv, minden alkalommal végigfut az agyamon, hogy Fú, de jó volt!

Az év meglepetése:
John Cure - A lány, akit élve ástak el
Amikor ilyen könyvvel találkozom, elgondolkozom rajta, hogy mégiscsak több magyar szerzőt kellene megismernem. Igazán meglepő volt, hogy magyar nevű szereplőkkel, magyar helyszínen is lehet ilyen jót alkotni, még ha elsőre furcsa is Normafát olvasni egy krimiben.

Az év sorozata:
Harry Potter
Ahogy a 2020-as évemet a Setét Torony, a 2021-est a Harry Potter sorozat kísérte végig. Ezt a hagyományt megőrzöm a későbbiekre is.

A legjobb friss megjelenés: (Szintén őrült nehéz...)
Eva García Sáenz de Urturi - Az idő urai
Spanyol krimisorozat befejező kötete. Mindhárom rész iszonyatosan erős volt. Egy-két éven belül vissza is fogok térni hozzájuk.

Egyrészt elfogytak a színek, másrészt ha akarok, mind az 56 könyvnek tudnék kitalálni valamilyen kategóriát, de akkor nincs értelme annak, hogy bármelyiket is kiemeljem. És micsoda csoda, egyik sem Stephen King. Valahol ez szándékos.

A jövő évi tervekről holnap, addig is nézegessétek az idei listát, hátha megtetszik róla valami. Jövőre is olvassatok sokat, én is fogok!

Molyok könnyebben elérik itt: https://moly.hu/tagok/hellena/olvasmanylista
Nem molyoknak pedig (a címek linkek az értékelésekhez):

Farkas Bíborka - Druidaösvény
J.K. Rowling - Harry Potter és a bölcsek köve
J.K. Rowling - Harry Potter és a Titkok Kamrája
Tóth Krisztina - Fehér farkas
Fjodor Mihajlovics Fosztojevszkij - A Karamazov testvérek
John Cure - A lány, akit élve ástak el
J.K. Rowling - Harry Potter és az azkabani fogoly
Chris Carter - The Crucifix Killer (magyarul A keresztes gyilkos címmel jelent meg)
Stephen King - Rémálmok és lidércek
Henrietta Westman - A Vincenthez vezető út
Kepes András - A boldog hülye és az okos depressziós
Stephen King - Minden haláli
Frank Herbert - A Dűne
Serena Valentino - Ki a legszebb?
Chris Carter - The Executioner (magyarul Kivégzés címmel jelent meg)
Babarczy Eszter - A mérgezett nő
Jussi Adler-Olsen - Határtalanul
Ray Bradbury - Fahrenheit 451 és más történetek
Jussi Adler-Olsen - Szelfik
Jussi Adler-Olsen - A 2117. áldozat
J.K. Rowling - Harry Potter és a Tűz Serlege
Joe Hill - Furcsa időjárás
Chris Carter - The Night Stalker (magyarul Vadász címmel jelent meg)
Genki Kawamura - Ha a macskák eltűnnének a világból
Lisa Rogak - Kísértetszív
Hiro Arikawa - Az utazó macska krónikája
Richard Dargie - Merényletek Hitler ellen
Bodor Ádám - Sehol
Eva García Sáenz de Urturi - Az idő urai
Richard Dargie - Hitler utolsó napja
Stephen King - Napnyugta után
Thomas Sandkühler - Adolf H.
Isaac Asimov - Azazel
Dean R. Koontz - A rossz hely
Kurt Rieder - A III. Birodalom hóhérai
Isaac Asimov - Fekete Özvegyek Klubja
Akif Pirinçci - Bársonytalpon oson a halál
Stephen King -Richard Chizmar - Gwendy és a varázsdoboz
Stephen King - Minden sötét, csillag sehol
José Antonio Cotrina - A sötétség gyermekei
Jean Christophe Brisard - Lana Parshina - Hitler halála
Marisha Pessl - Éjszakai mozi
Jack Ketchum - A szomszéd lány
Stephen King - Atlantisz gyermekei
J.D. Barker - A negyedik majom
Heather Dune Macadam - 999 fogoly
Dan Simmons - Terror
William Golding - A Legyek Ura
J.K. Rowling - Az Ickabog
J.K. Rowling - Harry Potter és a Főnix Rendje
Stephen King - Billy Summers
J.K. Rowling - Harry Potter és a Félvér Herceg
J.K. Rowling - Harry Potter és a Halál ereklyéi
J.K. Rowling - John Tiffany - Jack Thorne - Harry Potter és az elátkozott gyermek

Folyamatban:
Adrian Gilbert - Waffen-SS
H.P. Lovecraft - Howard Philips Lovecraft összes művei I.

14. hét: Jussi Adler-Olsen: A 2117. áldozat - A Q-ügyosztály esetei 8.

Az utolsó megjelent Q-ügyosztály-rész. Most valahol szomorú vagyok, mert egy ideig nem lesz több, nem lehet egyelőre tudni, mikor jön a következő. Valahol pedig örülök, mert egyúttal azt is jelenti, hogy sikerült behoznom a lemaradást a sorozatból.

Kiadó: Animus
Kiadás éve: 2020
Oldalszám: 440
Fordító: Sulyok Viktória
Az olvasás ideje: 2021. április 1. – 2021. április 10.

A fülszöveg:
„Assad már több mint tíz éve a Q-ügyosztály tagja, de társai alig tudnak róla valamit. Ám egy váratlan esemény – egy spanyol újságíró cikke egy tragikus körülmények között elhunyt asszonyról – kibillenti az egyensúlyából, és Rose segítségére van szüksége ahhoz, hogy ne omoljon teljesen össze. Mint kiderül, az elhunyt nő sorsa összefonódik Assad családjának sorsával, és az eseményeket az iraki Ghaalib, a férfi régi ellensége irányítja.
Versenyfutás kezdődik az idővel, hogy Ghaalibot és társait megakadályozzák abban, hogy Európa szívében terrortámadásokat hajtsanak végre.
Ezzel egy időben egy fiú, aki szobájába zárkózva a számítógépes játékok világában él, azt tervezi, hogy bosszút áll a mások szenvedései iránt közömbös dán társadalmon, és úgy dönt, hogy a szüleivel kezdi a sort…
Carl Mørcknek és munkatársainak minden ügyességüket és ravaszságukat be kell vetniük, hogy elhárítsák az ártatlan áldozatokra leselkedő veszélyt, és megmentsék Assad családját.”

A borító:
A felső képen egy épület sziluettje látható – sajnos nem ismerem fel, de erős a gyanúm, hogy a könyvben említettek egyike, talán a végjáték helyszíne. Az alsó képen szereplő, emberekkel teli csónak pedig mindennek a kezdete. Nagyon impozáns, mind közül ez tetszik a legjobban.

Így tetszett:
Szándékosan tovább akartam húzni, mint az előző részt, hogy minél később kelljen elengednem a kedvenc csapatomat. A húsvéti hosszú hétvégén emellett hatalmába kerített egy kisebb olvasási válság, illetve a napokban változtak a prioritások is, amelyek együttesen segítettek nyújtani az olvasás idején. És azt hiszem, egy kicsit telítődtem is.

Ez a kötet teljesen más felépítésű, mint az előzőek. Eddig a különböző szálak térbeli ÉS időbeli ugrásokat is jelentettek, ezzel szemben most minden ugyanabban az időben történik. A térbeli elkülönülés is megvan ugyan, de Jussi ezúttal a szereplőket használja az események elválasztásához. Ezáltal rengeteg szál jön létre – bevallom, nekem ez már sok is volt.

Az elején megjelenő Joant és Alexandert nehéz volt hova tennem, főleg az előbbit nem értettem, hogy fog a fülszöveg által ígértekhez kapcsolódni. Nem is igen kedveltem az ő részeiket a továbbiakban sem.

Assad története hihetetlenül megrázó; az olvasottak olyan szinten hatással voltak rám, hogy laza péntek esti programként többek között az afganisztáni háborúról és a közel-keleti háborús övezetről olvasgattam – csak hogy megállapíthassam, hogy ezek tényleg nem normálisak.

Végig szinte a körmömet rágva izgultam Assadért és a családjáért, az utolsó oldalaknál már minden idegszálam pattanásig feszült és az egész belsőm remegett, a végkifejletet pedig (természetesen) megkönnyeztem.

Alexander szálát pedig tulajdonképpen teljesen feleslegesnek éreztem; enélkül is teljes értékű lett volna ez a rész. Teljes mértékben mellékszál volt, a fő eseményekhez pedig csak a kiindulópont révén kapcsolódott. Nem is volt rendesen kidolgozott, az utolsó harmadban mintha elfelejtődött volna, hogy ilyen is van, aztán gyorsan el kellett varrni. Azért ez a lezárás is tetszett, hatásos volt.  

Tulajdonképpen ez a kötet a fanatizmusról szól, Ghaalib és Alexander szála révén kétféléről. Mindkettő megdöbbentő, de nagyobb hatást a vallási fanatizmus gyakorolt rám. Nagyon annak a határán voltam, hogy „Na jó, most egy kicsit leteszem.” Persze ez nem ment, ha már egyszer le tudtam ülni olvasni az egyéb dolgaim mellett.

Nagyon erős ez a kötet is, simán dobogós nálam. Negatívumként a már említett túl sok, illetve feleslegesnek érzett szálat tudom felhozni. A vicces beszólások is hiányoztak kicsit, de a téma komolysága okán elnézem, hogy kevesebb volt belőlük.

Izgatottan várom a következő részt, remélem, most már a szögbelövős ügy fog terítékre kerülni. És ideje lenne Carl régi dolgairól is megtudni valamit.

BÚÉK 2021 - mi volt, és mi lesz?

Biztosan nem csak én sóhajtottam fel ma éjfélkor: „Hát vége!”. Sokunk életének egyik, ha nem A legrosszabb éve volt 2020. 

Sok szempontból vízválasztó és nehéz volt. Habár az elején kevésbé volt okom panaszra, az év második felében nekem is bőven kijutott a rosszból. 

Lássuk az eseményeket címszavakban, és, hogy a tavalyi listáról mit pipálhatok ki.

•          Olvasás
  

Ezen a téren 2020 a rekordok éve volt. A 2019-es évi 35 könyvhöz képest 2020-ban 63-at sikerült elolvasni, és a 14 ezer oldal is 23 ezerre emelkedett. Elég sok kihívásra jelentkeztem, ezáltal számos új szerzőt és műfajt ismerhettem meg, amelyeket a Moly nélkül soha. Bővebben itt írtam erről.

Új kedvenceket is avattam, mégpedig:
Daniel Kalla: A kolostor átka
Eva García Sáenz de Urturi: A fehér város csöndje és Vízáldozatok

A Setét Torony sorozat

Q-ügyosztály sorozat

 

A legcsapnivalóbb olvasmányom pedig Jamey BradburyÖsztön-je volt idén.

 

•          Nyelvtanulás
  

Ez ismételten elcsúszott, az év utolsó negyedében jutottam el oda, hogy jelentkezzek a British Councilhoz angoltanfolyamra. Nem is C2-re, hanem egyelőre csak C1-re. Mivel nagyon rég nem tanultam már angolt, hiába a napi szintű használat, érződött, hogy némely területeken megkopott a tudásom, és a meglevőn is bőven lehet még fejleszteni. Épp ezért sajnálatos, de érthető módon nem volt elég egy kurzus ahhoz, hogy magamban bízva megpróbáljam a vizsgát, így az év elején belevágok még egy fordulóba.

•          Közösségi média aktivitás
  

A blogon soha nem voltam olyan aktív, mint a létezése ideje alatt bármikor; ez köszönhető a sok elolvasott könyvnek, mivel majdnem mindegyik önálló bejegyzést kapott. A személyes jellegű témák sajnos most is a háttérben maradtak, habár a késztetés sem volt olyan erős, hogy ilyesmiről írjak. A semmit továbbra sem írom le, és azt sem fejtegetem, ami nem a nagyvilágra tartozik.

•          Éneklés
  

Ezt sajnos rendesen felülírta a covid, a kórus nem működött, és ugyan a magánórákat újrakezdtem, azokat is fel kellett függesztenünk a kialakult helyzet miatt. Bízom benne, hogy ez hamarosan változik.

 

Ezeken kívül is történt még pár dolog, habár az előzőnél sokkal kevésbé volt eseménydús évem. Ismét elköltöztem – ez egyszerre jó és rossz; rossz a körülmények miatt, amik ezt elősegítették, és a helyet is sajnáltam, a jó viszont az benne, hogy a mostani lakásban lehet cicám (itt írtam is róla). Boldogság még, hogy májusban autótulajdonos lettem, ami hozzájárult ahhoz, hogy leküzdjem a vezetés irányéban tanúsított dacot és ellenállást. Ma már bátran vezetek Budapesten, vidéken és autópályán is. Kezdem megszeretni.
A vírushelyzet a munkahelyi életben is változásokat hozott; megismerhettem a home office intézményét (írtam is róla), miközben magamról is megtudtam, hogy mégiscsak el tudok lustulni.
A magánélet pedig rettenetesen alakult; túl vagyok egy nem túl szép szakításon, és az év vége előtt nem sokkal nagypapámat is elveszítettem, akivel nagyon közel álltunk egymáshoz. Most már nem olyan fájdalmas, mint két hónapja, de nagyon hiányzik. 😢
Ez utóbbiak kapcsán átértékeltem a családi és a baráti kapcsolataimat is: közelebb kerültem a családomhoz, szereztem új barátokat, akikért nagyon hálás vagyok, és értékesebbé váltak a régiek is. Innen is sajnálom, ha valaki úgy érzi, elhanyagoltam, a jövőben szeretnék jobb barát lenni. Szeretlek titeket! ❤

2021-et mindenképpen jobbnak várom. Milyen is lehet egy év, ami kapásból péntekkel kezdődik?
Reménykedem abban, hogy az élet visszaállhat a vírus előtt ismert kerékvágásba, vagy legalább hasonlóba.  

Tervek most is vannak, az előzőekből kiindulva:

•          Olvasás
  

Ismételten: tartani a tavalyi számokat, de legalább heti egy könyv elolvasása. A kihívásokat visszább veszem, hogy a meglevő könyveimmel haladhassak, legfőképpen Stephen King életművével. Teljesíteni biztosan nem sikerül még, de szeretnék hozzá közelebb kerülni. Ezen kívül a 2020-ra tervezett, de elmaradt olvasmányokat szeretném pótolni, különös tekintettel a megkezdett sorozatokra.

•          Nyelvtanulás
  

Ahogy fentebb említettem, az év első felére (vagy inkább harmadára) tervezem az angoltanulmányok befejezését és a nyelvvizsgát. Ezt követné majd egy posztgraduális szakfordító képzés, hogy ebben az évben, vagy csak a következőben, azt még nem látom előre.
A másik két beszélt nyelvemre is szeretnék több hangsúlyt fektetni, például olvasás formájában, de a komfortzónámból is ki kellene lépni és YouTube-videókat nézni, amelyekből feleleveníthetem és bővíthetem is az ismereteket.
Spanyolul is szeretnék tanulni, de ez egyelőre még csak álom, nem terv; ha nem sikerül ebben az évben, nem fogom kudarcként elkönyvelni.

•          Közösségi média
  

A 2020 második felében tanúsított „magamnak csinálom” magatartáson nem szeretnék most sem változtatni. Habár hullámzik, hogy éppen szeretnék-e ismertebb lenni vagy nem, most úgy érzem, hogy jó ez nekem így (holnapután lehet, hogy már mást írnék). Lesz, ahogy lesz. 😃

•          Éneklés
  

Ez ugyanaz, mint legutóbb: jó lenne foglalkozni vele, de most nem rajtam múlik. Talán az év második felében lehet róla beszélni.

•          Sport, egészség
  

Régi célom, hogy az egyetemi évek alatt szokássá vált jógát visszaépítsem a mindennapjaimba. 2020-ban ez már nagyjából megtörtént, de sajnos nem teljeskörű a siker – mindig adódott valami, ami az útjában állt. Idén már nem engedek, és többet teszek azért a bikinialakért – no nem mintha szeretnék bikiniben flangálni, én aztán nem megyek a strandra!

•          Kapcsolatok
  

Ápolni őket, amennyire lehet. A mérgező embereket kizárni, akik építenek lelkileg, azokkal pedig szorosabbra fűzni, megtartani a viszonyt. Ez most elég női magazonis bullshit-nek hangzott…

 

Nem lesz tehát teljesen igaz az új év, új élet/új én mottó; inkább az új év, jobb én lesz a reális.

Köszönöm mindenkinek mindent, és idén sem szabadultok tőlem! 

BÚÉK 2020 - évértékelés és jövőbeli tervek

Eseménydús éven vagyok túl. Rengeteg dolog történt és sok minden változott az elmúlt évben. Volt tavaly egy listám a terveimről, a teljes bejegyzés itt olvasható. A listát rövidítve ide is beillesztettem, lássuk, mi valósult meg belőle!

• költözés: Ez hamarabb összejött, mint vártam. Idén nyárig szól a szerződés az előző albérletben, de hamarabb kezdtünk újat keresni, részben az egyetemisták nyári rohama miatt, részben egyéb okokból. Elég hamar találtunk, nagyon szerencsés módon a munkahelyemtől egy utcányira helyezkedik el. Gyalog járok dolgozni, cipősarok-magasságtól függően 5-8 perc. Ennek ellenére nem kelek később, mint amikor messzebbről jártam, sőt, még annál is korábbra állítom az ébresztőt, viszont több minden fér bele a reggeli rutinba. Nem mellesleg még így is kényelmesen készülök el, nem kapkodok, és gyakorlatilag nem tudok elkésni.
  
  
• többet olvasni: Szintén pipa. 
  
  Az előző évi 9 könyv és 5746 oldal helyett 2019-ben 35 könyvet és 14196 oldalt sikerült elolvasni. A 35-ből 4-et idegen nyelven olvastam, 2-t angolul, 1-et németül és 1-et oroszul. Év elején kevesebb időm volt, aztán rákapcsoltam; a nyáron 1 könyv/hét volt az átlag, az ősszel kicsit lazult, az év vége pedig megint sűrű volt, köszönhetően annak az őrültségnek, hogy 4, decemberben véget érő kihívást vállaltam el. Könyvértékeléseimet itt olvashatjátok el.
• építeni a közösségi oldalaimat: Többé-kevésbé sikerült. A blogot egyértelműen felpörgettem: 2019-ben 44 bejegyzés született. Összehasonlításképp: 2018-ban 14-et, 2017-ben 12-t írtam. Az ugrás annak is köszönhető, hogy majdnem az összes, 2019-ben olvasott könyvről külön értékelő bejegyzés született. Ezt a jó szokásomat júniusban vezettem be. Fotózásom idén nem volt; tulajdonképpen megvoltam nélküle. Az instagramomat próbáltam saját képekkel feldobni – például összehasonlításképp feltettem egy stock fotót egy ruháról, amely nekem is megvan, és mellétettem egy képet magamról, amelyen az adott ruhát viseltem. Egyfajta „így néznek ki ezek a darabok egy hús-vér nőn” mozgalomnak szántam, de nem volt sikere, ezért abbahagytam, és nem is igen használtam azóta az instagramot. A facebook oldalamon minden blogbejegyzést megosztok, tehát az épül magától.
• orosz nyelvvizsga: A legnagyobb pipa. Március elején sikeres középfokú nyelvvizsgát tettem; a vizsgáról itt írtam bővebben.
  
  
• újra énekelni: Végre ezen a fronton is megtört a jég, kétféleképpen is. Májusban csatlakoztam a Budapesti Akadémiai Kórustársasághoz (erről és az első MüPás fellépésemről itt olvashatsz bővebben), és a magánének-tanáromhoz is visszamentem két év kihagyás után.
  
  
  
  A lehető legjobb alkalmat adta erre a kóruson belüli meghallgatás, amitől úgy féltem, mint a tűztől, ezért megkerestem Nórit, hogy segítsen felkészülni. A meghallgatás rosszabbul sikerült, mint szerettem volna, de feladni nem fogom, elég időm van fejlődni. Az első magánórán Nóri felmérte, hol is tartok, és meglepődtem, hogy nem sok hiányzik: E6-ig (háromvonalas E) tudtam felskálázni; két évvel korábban F#6-ig ment (háromvonalas fisz). Az alja (D3, kis D vagy kontra D, ezt sosem tudom) nem változott. A harmadik órára visszahoztuk a tetejét is.
• meglátogatni legalább egy ismeretlen helyet, akár belföldön, akár külföldön: Belföldön és külföldön is jártam ismeretlen helyeken. A nyaralásról a beszámoló itt olvasható.
• megfelelően összehangolni a munkát a magánélettel: Pihenni ugyan 2019-ben sem sokat tudtam, de ez leginkább azért volt, mert továbbra sem sikerült megismerkednem az unatkozás fogalmával. Szerencsére a munka és a szabadidős tevékenységek nagyjából összhangban voltak, előbbit nem engedtem az utóbbi rovására menni.

Épp elégnek kellene lennie egy évre a fent felsoroltaknak, de nem merült ki az évem ennyiben. Kipróbálhattam magam amatőr olvasószerkesztőként; két jó barátom kéziratát olvastam és javítottam eddig, illetve egy harmadik barátom facebook oldalán folytatásokban megjelenő történetét korrektúrázom. Az évben először recenziós könyvpéldányra is szert tettem. Két esküvőn is jelen lehettem: májusban az egyik legjobb barátnőm ment férjhez, novemberben pedig egy jó barátom nősült meg. Emlékezetes koncerteken is jártam, szintén novemberben: 9-én a Shattenwelt fesztiválon, 12-én pedig a The 69 Eyes koncertjén. A beszámolók az események nevére kattintva olvashatók. Előbbi hatására a két beszámoló után minden bejegyzésben elrejtettem egy Blutengel-számot. Ebben is van. Megtaláltad? Ezeken kívül 2019-ben töltöttem a 25-öt, ami egyfajta fordulópontot jelentett számomra. Az erről szóló bejegyzés itt olvasható. Ha bármely más bejegyzésről lemaradtál a tavalyi évből, vagy szeretnéd újraolvasni, itt megteheted.

2020-ban sem szeretnék lazsálni, és ahogy jelenleg állnak a dolgok, nem is fogok.

·         Könyvek szempontjából: először is tartani szeretném a 2019-es számokat, de inkább felülmúlnám őket. Az idegen nyelven olvasott kötetek arányát is szeretném emelni. 2020-at a sorozatoknak fogom szentelni. Több könyvsorozat áll nálam, ezek között olyan is akad, amelynek a második részét még általános iskolában olvastam, a többit azóta sem. Idén az ilyen sorozatok befejezésére fektetem a hangsúlyt, ezen kívül teljes sorozatokat is szeretnék 2020-ban elolvasni, mint pl. a Setét torony vagy az Eragon. Szeretném folytatni a tavalyi évben kezdett amatőr olvasószerkesztői munkát is, és az sem lenne rossz, ha a recenziók száma is emelkedni tudna.

·         Nyelvtanulás szempontjából: idén szeretnék egy C2-es (azaz mesterfokú) nyelvvizsgát szerezni angolból. Ezt tulajdonképpen év vége óta tologatom, nehezen szánom rá magam a jelentkezésre és a megfelelő tankönyvek megkeresésére. Bízom benne, hogy az új év meghozza a motivációt. A németet szeretném visszahozni a régi szintre; szegény eléggé passziválódott. Az olvasott szövegekkel semmi gond nincs, még mindig nagyon sok mindent értek, de ha beszélni kellene, az már nehezebb lenne. Sajnos nincs lehetőségem használni, ezért csak rajtam múlik, hogy hagyom-e elveszni. Nem szeretném. Az orosznál a szinten tartás és az ami rám ragad, az rám ragad típusú fejlődés a cél. Szerencsére a munkában tudom hasznosítani a tudásomat, így nem felejtek. Ha pedig az angolon túl leszek, szeretnék belevágni a spanyol nyelv tanulásába. Ez elég távlati terv, az év második felénél hamarabb nem látok esélyt rá, és egyelőre kiforrott elképzelésem sincs, hogy hogyan csináljam, de addigra kitalálom.

·         Változatlanul szeretnék aktív maradni a közösségi médiában, ha máshogy nem, a blogon keresztül. Nem tervezem, hogy csak könyvértékelések jelenjenek meg, változatlanul teszek közzé személyes jellegű témákat, véleményeket is. Azon leszek, hogy több „erről jó lenne írni” típusú bejegyzés láthasson napvilágot; a tavalyi évben sok ilyen azért nem született meg, mert amikor az ötlet megfogalmazódott, nem értem rá megírni, mire oda jutottam, addigra pedig aktualitását vesztette, vagy egyszerűen megfeledkeztem róla. Igyekszem idén az ilyet elkerülni, és a tavalyinál is többet írni.

·         Az éneklést természetesen folytatom; a kórussal több fellépés van már tervben a közeljövőre. Az még nem kiforrott, hogy a magánénekkel mihez szeretnék kezdeni. Nagy álmom, hogy egyszer szólista lehessek. Valahol, valamikor.

Kíváncsian várom, milyen eseményeket és csodákat tartogat még nekem az új év és az új évtized. Egyről már tudok, de erről majd utólag fogok tájékoztatást adni. Aki tudja, miről beszélek, az örüljön neki, a többiek pedig hadd izguljanak! J

Ezúton is kívánok minden olvasómnak sikerekben gazdag, boldog új évet!